I like you! Like everything!

New likes
Változnak az évszakok, rossz idők, szép napok;
Bújj hozzám, ne hagyj el;
Ha én mennék, ne engedj el.
Változnak az évszakok jó idők, rossz napok;
Bújj hozzám, ne hagyj el;
Ha én mennék, ne engedj el!
Túl rövid ahhoz az élet, hogy csak a rossz dolgokat találjuk meg benne. Engedjük hát, hadd járja át és melengesse benne az öröm és a szeretet a szívünket! V
A szerelem definiálhatóan amorfizálódott periférikus-komplexum, ami a pszeudoindividualisztikus egocentrumban kiváltja a “de jó lenne baszni” érzést. .♀♂√
Reggel nem tudott enni, mert olyan szerelmes volt, délben nem tudott enni,
mert olyan szerelmes volt, este nem tudott aludni, mert olyan éhes volt.
Milyenek a lányukat megnyomorító apák? Az én apukám egy seggfej! Csak addig törődött velem amíg a húgom megszületett! Soha nem jött el értem az iskolába ,nem volt velem kedves, nem vigasztalt meg és nem játszott velem! Én apunak csalódás vagyok ,mert csak "luk " lettem ami meg csak arra való ,hogy a férfiak kedvét leljék magukat benne! ki gyenge ,szánalmas és megnyomorítani való!Nem tanított soha az életre és ha ránézek arra a disznóra nem csodálom!
Egy szánalmas nyomorék le sem írom milyen állat! Mostanában ha találkozok vele csak bánt mindig kritizálja az étkezési szokásaimat ,ha vesz csokit akkor csak azért hogy miközben szomorú ábrázatommal beleharapok a csokiba akkor mondhasson nekem valami sértőt! Hogy ne egyél annyit szinte élvezi ,hogy belém rúghatott! Ilyen az én apukám! Azért volt az életembe hogy metanítsa beteg a világ és azért mert a nőket nem becsülik az nem egy kislány hibája aki még ártatlanul lelkének teljes tisztaságával itt van és építeni akar!
Van apám aki genetikai kódekszét adta a testemhez és egy aki felűl vigyáz rám és nem engedi hogy végleg elvesszek a reményvesztességben ! Apa soha nem volt rám büszke ,de sosem mulasztott el kritizálni ha arról van szó apa egy seggfej! Szeretem apát ,de tudom ,hogy el kell felejtenem mindent amire tanított!
Még most is félek önmagam adni ! mert akkor mindig bántott lelkileg egyből!
Egy mindig bántalmazott kislány olyan férfit fog szeretni amilyen az apja ,mondhatni ,hogy az apja és az anyja rossz tulajdonságait összegyűjtöttő személyiség .Nehéz volt ,de én találtam egy ilyen férfit mondhatni egy igazit!És ha ilyen szerencsém volt akkor minden ,de mindent bevonzhatok magamnak amit csak akarok .....
Rengeteget szenvedtem ,de ma már tudom ,hogy a szenvedés oka nem az volt ,hogy nem vagyok méltó valamire hanem az hogy tudatlan vagyok nem ostoba tudatlan .Karmikusan mindig magamhoz vonzom azt amilyennek gondolom magam ,hogy nem vagyok szerethető!
Lehet ,hogy olyan családot választottam magamnak akik nem szerettek (mert őket se szerette senki) és utána mindig ez a program játszódik bennem és ezért vonzom mindig azokat az embereket akik csak bebizonyítják ,hogy nem vagyok szerethető! de egy leckét megtanultam az pár évben tényleg én döntök el mindent a saját életemben! Rajtam áll ,hogy továbbra is depresszós túlsúlyos szerencsétlenség leszek aki magányos és nincs életcélja vagy megtanulok úgy küzdeni a saját életemért vissza emlékezni arra a kislányra aki voltam és boldoggá válni megint ! (csak sokkal jobb lehetőségekkel mint amilyenek akkor voltak)Én szeretlek most is nem mint férfit hanem mint embert az önzőségemet lefogom győzni! Hiába bántasz oktatsz ki tudom ez a legtöbb amit adhatsz nekem ezért találkoztunk ,hogy nézzek magamba és lássam meg a sötétséget magamban amit jelenleg te képviselsz! Nincsenek jelenleg értékeim csak te vagy vagy is voltál és leszeL! Nem tudom mennyi idejig fog tartani az az időszak amíg még fájdalmat keltesz bennem ,de ezt az életem felteszem arra ,hogy legyőzzem sötét oldalam ,mert ha ezer sebből vérzek is és nem ismerem a módját a boldog kapcsolatoknak ezért vagyok itt hogy megismerjem!
Kiszakítottál belőlem valamit, ami a részem volt, és magaddal vitted. Bár érteném, miért engedtem, miért hagytam, hogy a tiéd legyen. Utólag csak annyit kérek, vigyázz rá. Óvd meg, mert akkor valamiért rád bíztam.
Akkor és ott megígértem magamnak, többé nem fordulhat elő. Hát nem igazán sikerült betartani.
Azóta is minden bizalmammal adom valaki kezébe, lelkem darabjait és hiszem, hogy ő majd megbecsüli, és minden szeretetével vigyáz rá.
Angyalkám!!!! Alig várom hogy lássalak már,várom hogy átölelj olyan szenvedélyel mint tegnap és ugy csókolj meg!!!!Szeretnék sok örömöt okozni neked,és nem fogom elengedni a kezed többet!!!Te vagy a legszebb virág, a legszebb csillag,hát én törekedni fogok rá hogy teljes egészen ragyogj mellettem!!!!Hiányzol Angyalkám
Az előző kapcsolatom "szerelemmentes" volt - részemről legalábbis. Szerettük egymást, jól megvoltunk, tudtunk beszélgetni, de nem volt "bizsergés". Szóval abszolút normálisan éltem meg a helyzetet. Az más tészta, hogy akadtak egyéb problémák, ami miatt aztán vége lett, de nem ez a lényeg. Ellenben most, hogy teljesen beleszerelmesedtem a mostani páromba, olyan kis piti dolgokon vagyok képes kiakadni, amin normál esetben röhögnék, és simán megoldanám. Logikusan most is a helyén kezelek és megértek mindent, de közben a szívem szakad bele. Kérlek, ne érts félre! Szeretek szerelmes lenni, mert ez alapjáraton egy nagyon jó érzés, csak ez a "meghülyülés" ne lenne, hogy teljesen érzelmi alapon kezelem a problémákat, holott az eszemmel kellene felfognom a legtöbb részét - na, ez az, amit nagyon nem szeretek! Szóval miért? Miért kell a szerelem? Vagy ez is csak újabb ékes bizonyítéka annak, hogy valakinek odafent nagyon elfuserált a humorérzéke?! Andika
Túl sokat kérek? Túl nagyok az elvárásaim? Lehet. Pedig én nem vágyom sokra. Azt szeretném, ha egyszer találkoznék egy olyan emberrel, akinek én vagyok a legfontosabb a világon. Nem akarok kisajátítani senkit. Csak vágyom erre. Szakadatlanul. Évek óta. Nem tudok tenni ellene, de ha őszinte vagyok magamhoz nem is akarok..hiszen mindenkinek szüksége van valakire az életben, akire támaszkodhat, számíthat, aki ha sírunk vigaszt nyújt, akivel együtt nevetünk, és még ha össze is veszünk néha, a vigaszt egymás oldalán találjuk meg. Legnagyobb csalódás, amikor azt hiszed már megtaláltad őt. Boldog vagy. Mindennél jobban. Érzed, hogy vele le tudnád élni az életed. Próbálsz az álmaidnak gátat szabni, de akaratlanul is elképzeled az esküvőtöket, látod magad előtt, ahogy a kisbabátokat együtt toljátok a babakocsiban. Boldogok vagytok. Szerelmesek. Aztán egyszer csak puff..minden összetörik. Az álmok szétszakadnak, és te ottmaradsz egyedül, kilátástalanul, sírva..nemtudod elképzelni, hogyan folytathatod nélküle az életed. Pedig muszáj. Felkell állni. Az összetörd szívedre ragasztót kenni és próbálni felejteni. De akkor érzed, hogy nem megy. Hiába ragasztottad meg, ugyanúgy sajog.. mert hiába a világ legerősebb ragasztója, ami egyszer megtört, az többé nem lesz a régi.. A sebek begyógyulnak, de a heg megmarad.. Körülötted szánakozó arcok, de hiába minden. Sírsz amikor eszedbe jut, sírsz amikor meghallasz egy zenét, amit ő is szeret..és ő elhagyott és már nincs rád szüksége, de te szerelmes vagy belé. Másoktól megkapod, hogy „ugyan már, felejtsd el, találni fogsz nála ezerszer jobbat!” de neked nem kell ezerszer jobb. Csakis ő. Minden hibájával együtt. És visszagondolva már bánod a sok vitát, féltékenykedést, hisztit..de amit ő sosem érthetett, hogy te magadban voltál bizonytalan nem benne.. hogy minden nap attól rettegtél, mikor talál nálad szebbet, jobbat, elviselhetőbbet. Mennyi fájdalmat okoztatok egymásnak.. a sok kis szúrás, csak azért „ha nekem nem jó neki se legyen”..mindannyiszor megszakadt a szíved..de talán neki is. Ha igazán szeretett neki is.. Nevezhetnek álmodozó bolondnak, de hiszem és egész életembe hinni fogom, hogy akiket a sors egymásnak szánt semmi és senki nem tudja szétválasztani. Lehet véget ér egyszer, de az igazi szerelem újra összehozza őket. Lehet holnap, lehet 5,10,25 év múlva. De ha egy szívet véglegesen rabul ejtett valaki, az többé nem szabadul fel. Muszáj hinnem ebben..mit érne az életem, ha nem remélném minden nap, hogy egyszer újra a karjaimban tarthatom ?ℜ
Hazudj szemrebbenés nélkül, mosolyogj, amikor más fel tudna robbanni, építs falakat magad köré, majd rombold le őket,gyűlölj, vagy szeress tiszta szívedből, légy játékos, titokzatos, kiismerhetetlen.Érd el, hogy utáljanak, beszéljenek rólad rosszindulatú pletykákat, összesúgjanak a hátad mögött...mert az, aki tud játszani az emberekkel, eléri, hogy érzelmeket váltson ki belőlük !!! ;))→
Egyszer mindenki életében eljön az a pont, amikor az ember rádöbben, hogy már olyan sokat tett meg valakiért vagy valamiért feleslegesen, hogy az egyetlen lehetséges lépés a távozás. Nem azért, mert gyenge vagy és feladod! És főleg nem azért, mert nem próbálkoztál eléggé! Egyszer mindenki életében eljön az a pont, amikor rá kell döbbenünk, hogy ami a miénk, végül úgyis a miénk lesz - és ami nem, az sosem lesz a miénk, nem számít hogy mennyire erősen és meddig próbálkozunk.√
Fiú: Mi a baj? Lány: Semmi, csak attól félek, hogy egyszer csak úgy eltűnsz. Hogy nem mondod el miért,csak itthagysz ebbe a borzalmas világba.Egyedül.És nem lesz senki, aki megvédjen, nem lesz kinek a karjaiba meneküljek a gondok elől és újult erővel szálljak velük szembe. Fiú: Tudod, hogy nekem nem kell senki más, csak Te. És nem hagylak el sosem.Gondolj bele, milyen jó lenne, ha csak mi ketten lennénk az egész világon. Lány: Tudom, csak nekem Te vagy az életem, és ha majd nem leszel, akkor én sem leszek. És jó,hogy néha egy pár órára bevalósul, hogy csak mi ketten, kizárva a külvilágot. A fiú: Ha te nem lennél, nem lenne kit szeretnem, kiért élnem.Nem jöttem volna rá annyi sok hibámra.Nagyon szeretlek és mindenedet szeretem.Emlékezz csak arra,mikor azt mondtam, hogy nem akarlak elveszíteni és hogy mennyire szeretlek!Nekem már bizonyítottál, hogy Nő vagy, hisz az első próbálkozásunknál, mennyit szenvedtem, sírtam utánad. Lány: Nagyon sajnálom. Fiú: Ne sajnáld.Küzdenem kellett érted és azért, hogy szeress. És most már végre az enyém vagy. Tisztellek és becsüllek mindenért és mindenedért. Lány: Szeretlek!
Az, hogy ki jó, és ki rossz nem mi és nem itt döntjük el. Az majd ott döl el, ahol el kell dölnie, és akkor, amikor eljön az ideje. Õ fog benne dönteni, aki mindannyiunk felett áll. Ez pedig így igazságos. V
Nézd öszinte leszek mi értelme van ennek ? Te modnod másnak ,hogy lépjen
tovább úgy ,hogy te csak a sárban tocsogsz és fájdalmadat csak más
fájdalmával tudod enyhíteni és csak csúszol lejjebbe egy jellemtelen
alakként. Arról nem is beszélve ,hogy ez nem hibás hanem egyenesen
veszélyes élet ,mert nem vezet sehova vagyis a pokolba.
És ne hidd ,hogy nem lesz következménye ,miért csinálod akkor ha tudod
hogy katasztrófálisak lesznek a következményei?