I like you! Like everything!

New likes
"Jó reggelt kedvesem,legyen nagyon szép napod,vigyáz magadra,remélem este beszélunk, nagyon hiányzol nekem......."☆⋆☆♥♥♥
Jó reggelt! Akkor remélem ma végre veled lehetek! Szeretlek kicsim hiányzol! *(GJ) <3(ev)
Amig vannak,
Akik szeretnek,
Van értelme,
Az életednek.
Ne bánd,
Hogy rohannak az évek,
Amig érzed melegét,
Egy kéznek.
Addig érdemes,
Reggel felkelni,
Amig van kiknek,
Szeretetet adni.
♥♥
Én nem akartalak palira venni, az a te stílusod ha jól emlékszem. Megmondtam hogy idő kell, hogy sok az élet jelenleg, kár hogy nem érted meg, vagy nem hiszed el, pedig én szeretlek, annak ellenére hogy tettél eleget, hogy ez ne így legyen.
Azt gondoltad palira vehetsz kösd fel a gatyád!☺
Latinovits Zoltán levele Ruttkai Évához...

"...Nincs nyugalom. Én is várok. Várlak, hogy elmondhassam: légy nyugodt, vagyok és leszek Neked. Elvégeztetett. Ne hajtson hallgatásom és szomorúságom zajos helyekre, ne hajtson el gyötrődésem, várakozásom, töprengésem. Minden értünk fog történni, mert akarom. Mert Isten is igy akarhatja.
Kilazult karom a derekad körül, de a kezedet fogom.
Ne siess, ne kapkodj, ne térj ki. Újraszüljük magunkat. Te is akard. Hogy együtt legyen jó. Ha talán nem is úgy, mint régen.
Meleget kell egymásra fújnunk.
Szeretetkötelekkel kell összekötnünk magunkat.

Hideg a világ. Kihunynak a tüzek. Kell a tűz. Kell a fény.
Kellünk egymáshoz. Hajtson egymáshoz a vihar.
Kergessen egymáshoz a csend. Ne engedjük kihűlni magunk. Mert egyedül, mert egyedül olyan iszonyatos. Olyan nehéz. Ha nem buggyan fel úgy, mint régen a vágy, élesztgessük. Nem lehet másolni a voltot, mert már mások vagyunk...

Úszom a vizben: a múlt fájdalmas simogatása. Kék könnyek tava. Benne a mi szerelmünk, a mi könnyeink is. Benne a régi szép sudár árbocok, a régi vitorlák tükörképe. Kagylók a nyakadról. A viz csillogása szived csillogása. A szél hártyája a vizen: kezed nyoma. Lúdbőrzik a viz, mint a bőr. Mindenütt a mi tükörképünk.
Mint a lidérc kóvályog a vizben, viz felett, a balatoni égen. A móló köveiben. Az utakon. A nádzizegésben.
Szerelmünk itt jár, itt kisért, itt időz, igéz.
Hordja ki a homokra a hullám szerelmünk szikrázó kavicsait. Nyomunk keresztalakban a homokban.
Ha a múltamra emlékszem, Te is öleled az életemet, belefonódtál, rám szőtted életed hálóját, beleszőtted a hitbe a szerelem fonalát!
Merre vagy? Hiányzol. Rettenetesen hiányzol.
Már régóta hiányzunk egymásnak. És mégsem a szokás, a betegség éltetett tovább. A szenvedés újraszüli a szép lehetetlent. Kell, hogy kelljünk egymásnak. Hát kicsit kellessük magunk egymásnak.
Töltsük meg a házat szeretettel. Rakjuk újra a kályhát, újra a tüzet.
Éljük egymásnak a napokat.
Költözzön vissza az ölelés, valamely késői józanabb, de maradóbb szerelem. Költözzünk vissza egymásba.
Fáj a hiányod.
Úgy hiszem, szárnyverdesve, topogva, ágaskodva,szeretlek.
Ha még vagy. Ha neked ez elég. Ha Te is igy akarod.
Ha van még idő..."
"Ha veszítettél már el valakit, tudod, hogy a vesztés pillanatában szeretted a legjobban és a legigazabban. Amikor szembesültél azzal, hogy „nincs”. Amikor a sors letépi rólunk azt, akit szeretünk, s ott maradunk kifosztva, egyedül – a hiányban döbbenünk rá, mennyire szerettük. Utólag. És jönnek az emlékek: a közönyös hétköznapok, a szürke reggelek, a fáradt fölkelések, a rosszkedvű morgások, veszekedések, összezördülések, a kellemetlen esték, amikor nem történt semmi, csak ültetek egymás mellett, üresen – a hiány fájdalmas érzésével visszanézve villámfényben látod meg a múltadat, s azt kiáltod:
- Milyen hülye voltam! Nem láttam, milyen kincset szórok szét minden percben és órában!... Bár akkor tudtam volna, amit most tudok: hogy ajándék volt vele az élet! Bár visszatérhetne, akár csak egyetlen percre is! Másképp szólnék hozzá? Másképp látnám, másképp ölelném… És elmondanám neki azt, hogy… Mit is?.. Amit nem lehet elmondani."
..Mert boldog leszek. Tényleg az leszek. Onnan fogom tudni, hogy mosolyogni fogok rád. Teljes szívemből, ezt megígérhetem. És szeretném, ha Te is ezt tennéd, hogy tudjam vége. Tudod, honnan fogom tudni?
Túlzásnak tűnhet, pedig egyáltalán nem az, de ebben a pillanatban tőled leszek boldog, vagy egészen szomorú. Ha majd igazán boldog leszek, a virágoktól leszek az, vagy éppen a kék égtől. Az esőtől és a frissen nyírt fű illatától. A nyártól, a téltől, a fagylalttól vagy egy daltól. Egy 5 pettyes katicabogártól vagy egy grillpartytól a barátaimmal. Egy új ruhától és egy kellemes hangtól. Az esti lámpafénytől az utcán, vagy akár egy kellemetlen emléktől. Egy jelentéktelen újságcikktől, vagy egy félelmetes történettől. Váratlan meglepetésektől, a testvérem látványától, a kavicsoktól a lábam alatt, a meleg teától egy hideg napon, néhány kedves szótól, egy zsebkendőtől a legjobb barátnőm esküvőjén, egy fényképezőgéptől egy fontos pillanatban, vagy akár egy rég nem látott ismerős mosolyától..♥
...Attól mert nem szólok mikor hazudsz, attól még tudom hogy nem igazat mondasz... Csak nehogy visszakapd
Szeretlek pici, ez a lényeg! ♥
"Már most is nagyon hiányzol..............."☆⋆☆♥♥♥ " Jó éjt kedvesem................"
"Nagyon szeretlek,és kérlek hidd el, nekem, mert így is érzek iránytad..........." de ha most lassan elkoszonok, neharagudj rám kérlek, de fáradt vagyok........jó éjt,szép álmokat,pihenj és vigyáz holnap magadra(de ez azért mondom mert nagyon féltelek...........☆⋆☆♥♥♥
"Annyira egyutt vannak a gondolataim veled..................annyira egyutt érzek veled.........."☆⋆☆♥♥♥
"Tudod ha olvasom uzieid, olyan mint ha itt lennél velem...................sot az arcodat is magam elott láttom.........."☆⋆☆♥♥♥(hihetetlen de igy van.......
"Annyira orulok,hogy vagy nekem............."☆⋆☆♥♥♥