I like you! Like everything!

én egyáltalán nem wárom a karácsonyt. nekem ez walahogy nm a szeretetről szól. sok ember hiányzik ilyenkor az életemből, és kínszenwedés minden perc, hogy mosolyogjak miközben sírni tudnék.hagyjanak engem békén saját wilágomban, ennyit szeretnék azon a napon is, pont mint az éw többi napján.

Ezt összesen már 1358 alkalommal látták. (Ezen a héten: 55, a mai nap: 55) | Ne feledd el megerősíteni a lájkolást, ha szükség van rá!

Csatlakozz hozzánk facebookon:

Are you like it? Leave a comment! ^^


Random likes
"Az álmainkban az a legszebb, hogy mindig azok lehetünk és azt csinálhatjuk amit szeretnénk.♥ :)" |by: gonoszcicaa.|
Mért kel minden rosznak fájni mért nem lehet elengedni, és a jónak örülni.
Osztály Vigyáz! Tanárnéninek Tisztelettel jelentem, hogy az osztály létszáma 27 nem hiányzik senki. Ma "krisztus előtt 200-al" *Kezeket szét, balranézek, majd gyorsan jobbra* *wwhhhmmm* Matematika óra. Kérem az ellenőrződ, és kifele az óráról...xD H"E
hideg zuhany meztelen :D
Helyzet van 8.a holnap ballagás cseppet szomorkás hangulat lesz, vagyis szetm mert én tudom h több ilyen osztályom nem lesz, az a sok baromság meg hülyülés hiányozni fog meg úgy mindenki még a Bolond Farki is;) de ha akartok szökjünk Boconádra vagy nem tom:) remélem foglyátok h rólatok van szó
Ott ültem nem messze tőlük. Még volt fél órám és ilyenkor szeretem nézni az embereket. Most ez a két lány tűnt a legérdekesebbnek. Már legalább
háromszor változtattak ülő helyet a szökőkút mellett. Illetve csak az egyikük üllt, nyugodtnak tűnt, a másik viszont fel-alá járkált és mosolygott.
Amióta figyeltem őket ő csak mosolygott. Testvérek lehettek, vagy legalábbis rokonok. Mindkettőnek gyönyörű hullámos haja volt, biztos nem én voltam az
egyetlen aki észre vette őket. Egyszer csak egy velük egykorú fiu jelent meg mellettük, kedves tekintete volt és elég helyesnek tűnt.
Egyre jobban kezdett érdekelni ez a kis társaság. Az ülő lány lassan fel állt, látszólagő ismerte a fiút, a másik nem. Bemutatkoztak egymásnak, és ez
volt az ami bebizonyította nekem hogy létezik szerelem első látásra.
A szöszi lány hirtelen fordult hozzá, ő nyújtotta a kezét, a fiú azonnal elfogadta, mélyen egymás szemébe néztek mondtak is valamit, gondolom a nevüket
de egyikük sem arra figyelt, hanem csak is kizárólag egymásra, mintha pár másodpercre két test és egy lélek lett volna belőlük. Ilyen messziről is
éreztem a vibrálást felőlük, megszűnt körülöttük minden, aztán hirtelen vége lett. Elindultak, elmentek és bennem maradt valami üresség, valami megfoghatatlan
irígység, hogy én nem mehetek velük, nem lehetek mellettük...Azóta én is erre vágyok hogy egyszer én is így mutatkozhassak be egy fiúnak, illetve A fiúnak.
" Tudom milyen érzés az, ha valaki érez valamit, és küzd ellene. Meg próbál tudomást sem venni róla. Csak az a baj, hogy a két érintett fél úgyis tudja. Hiába minden színészkedés és közömbösség és úgy teszek mintha... jelenségek. Egyszerűen, van amit nem lehet a szőnyeg alá söpörni, hiába hisszük, hogy attól majd jobb lesz. Ez nem változik.. "
ne hagyj magamra... csak te ne :((
Csak vonszolom magam. Már nincs erőm arra, hogy mosolyt kényszerítsek arcomra, hogy csilingelő nevetést hallassak, vagy hogy szemeim kíváncsian ragyogjanak. Legszívesebben lefeküdnék a földre, és álomba sírnám magam. Nem akarok élni. Képtelen vagyok már megjátszani magam. Vége az előadásnak, elvonulok az öltözőmbe, csillogó maszkomat és jelmezemet felváltja sötét köntösöm, a depresszió. Minek nevessek? Már könnyeim is alig vannak. Meg akarok halni, ennyire egyszerű.
Éredkes... A legtöbb férfi csak igérgetni tud... de bizonyítani nem...
Éreztétek már így? Én sokszor...
Lájk, ha ti is..! :)