I lájk you! Lájkoljuk a lájkod! :)

a vihart mindig napsütés követi. ne csüggedj hát! várd a jót a rossz után. higgy nekem, így van ez megírva. a rosszat mindig a jó követi...

Ezt összesen már 349 alkalommal látták. (Ezen a héten: 167, a mai nap: 167) | Ne feledd el megerősíteni a lájkolást, ha szükség van rá!

Csatlakozz hozzánk facebookon:

Tetszik? Hagyj egy kommentet! :)


Random lájkok
Szeretnék radírozni a múltban, jobban kiszínezni a jelent és kedvemre rajzolni a jövőt..♥
Nem sírok csak a szememen keresztül izzadok!
Mik ezek a Gimis lájkok ember? Ki a faszt érdekel h te Gimis vagy? Ki néz le vagy ócsárol emiatt? "Én nem nézem le azokat sem, akik a Dózsába vagy a Kossuthba járnak, kellenek szakmunkások is, ráadásul nem lehet mindenkinek jó képessége" Ezek alapján akik Dózsások vagy kossuthosok gyenge szellemi vagy fizikai képességekkel rendelkeznek...de a lényeg h ti ott vagytok a szeren. Jöttök itt a sport eredményekkel és lehetőségekkel...Mert a Dózsába vagy akár a Kossuthba nincs sportolási lehetőség, se kiemelkedő sportoló az a lényeg..Szánalmasak vagytok.
Barcelona a király a Man U. csak egy lesgólt tudott összehozni........XD
like ha kamázod a Takács Imike Pittkullt !!!:)):DDD
A dagadt tanárnő meigkérdezi a gyerekeket:
-Na,ki tudja nekem megmondani,mi ad nekteka tyúk?
-Tojást.
-Nagyon jó!És azt megtudjátok mondani,mit ad nektek d kecske?
-Kecsketejet.
-Bravó!És mit ad nektek a tehén?
-Mindenféle házifeladatot meg dolgozatot.
A tanárnő miniszoknyában megy be dolgozatot íratni. Egyszercsak az egyik gyerek odasúgja a padtársának:
- Látom a tanárnő combját!
A tanárnő meghallja:
- Szemtelen kölyök! Menj haza, és 3 napig ne lássalak!
Kicsit később egy másik gyerek is odasúgja a padtársának:
- Látom a tanárnő fenekét!
A tanárnő ezt is meghallja.
- Szégyeld magad! Menj haza, és egy hétig ne gyere iskolába!
Erre Móricka feláll, és elindul az ajtó felé.
- Móricka, Te meg hova mész?
- Tanárnő, én olyat láttam, hogy az idén már nem jövök iskolába!
Ereztem gratulalok de h en nem voltam serelmes az tuti sehogy nem erdekel :DDDDDDDDDDDDDDD
Végül nem jöttél
nincs már
közös út ezután
a legmélyén hagytál
elzár a sötét, a homály

Túl nagy a szívem, összezavar
hogy értünk sír fel minden dal
túl kicsi a város, túl nagy a zaj
nincs, aki szól
nincs, aki hall

Egy hideg nap után az Ősz utcán
egy képedhez suttognám: hol vagy már
elém állt a távolság
átfagyva várok rád
egyedül...

Hol vagy már?

Így várok rád
átfagyva várok rád

Kísért pár emlék, a sétány
nézem némán
ha kell én állok még a szélben
míg jössz értem
Ági volt az első lány a főiskolán, aki barátkozott velem. Egy buta félreértés miatt az egész gólyatábor ribancnak könyvelt el (erről most inkább nem is beszélnék), míg neki épp emiatt váltam szimpatikussá:
-De jó, te is nimfomán vagy? – talált meg a kérdéssel, de a választ meg sem várta, csak csacsogott tovább.

Én meg inkább nem is reagáltam. Egyrészt mert marhára örültem, hogy végre itt egy lány, akitől nem az ellenséges pillantásokat kapom, másrészt pedig mégis hogyan mondhattam volna el neki 18 évesen, hogy:
- Á, nem, én igazából sosem élveztem még eddig a szexet és köszi, eszem ágában sincs lefeküdni itt most egyetlen pasival sem.
Erről eleve nem beszéltem könnyen, hát még úgy, hogy élt bennem a megfelelési kényszer. Attól féltem, úgy már nem leszek neki érdekes.
Persze a hazudozásban, a történetek kitalálásában nem voltam jó. De még ha jó színész is lettem volna se akartam volna úgy tenni, mint aki falja a pasikat. Nem is tudtam volna beleélni magam! Elképzelésem sem volt, milyen lehet valakinek, aki imádja a szexet. Mert ő így értette. Nem a kínzó betegségre gondolt, amikor nimfomániát emlegetett, hanem arra: ő bizony imádja a faszt.

Még egy oka volt annak, hogy nem árultam el neki: én nem szeretek dugni, méghozzá az, hogy nagyon szerettem volna, ha én is olyanná válnék, mint ő. Két éve volt addigra már szexuális életem és igazi selejtnek éreztem magam, hogy nem élvezem azt, amit a szerelmem annyira imád és amiért a filmeken a csajok szintén rajonganak. Nem ismertem a gyönyört és ezt személyes kudarcnak éltem meg. Pedig ha tudtam volna, hogy ezzel egyáltalán nem vagyok egyedül és sok lány hasonló problémákkal küzd!
Most már tudom, hogy nyugodtan elmondhattam volna Áginak, hogy én máshogy vagyok a szexszel. Lehet, kaptam volna tőle pár tippet, vagy bíztató vállveregetést. És lehet, ha őszinte tudtam volna lenni hozzá, még most is barátnők lennénk. Így viszont a szégyenérzettel szemben úgy védekeztem, hogy inkább eltávolodtam tőle.