I lájk you! Lájkoljuk a lájkod! :)

Nevess és szeress úgy, mintha sosem bántottak volna. mert minden 60 másodperc, amit szomorúan töltesz, egy perc boldogság, amit már sosem kapsz vissza!

Ezt összesen már 1357 alkalommal látták. (Ezen a héten: 1025, a mai nap: 1020) | Ne feledd el megerősíteni a lájkolást, ha szükség van rá!

Csatlakozz hozzánk facebookon:

Tetszik? Hagyj egy kommentet! :)


Random lájkok
Haveromnál újjévkor nem voltak otthon a szülei... Persze ujjév nem ujjév petárda és tüzijáték nélkül... kimentünk közeben a házigazda enyhén bebaszott állapotba került... megyünk a házhoz vissza, odaérünk a kapuhoz... egyszer megszólal a szomszéd néni: fiacskám! anyádék itthon vannak? haver: No bazdmeg! szerinted? XD
A szerelem olyan mint egy jó kádfürdő: Amint megérzed milyen forró azonnal beleugranál, ám ahogy elkezded érezni a víz hűlését tudod, hogy lassan itt az idő kiszállni. /PB/☺
Lány: szeretlek Fiu: énis Lány: tudom ♥♥:P
Kőbe vésve

Két barát megy a sivatagban.Kirándulásuk alkalmával összevesztek, és az egyik barát képen törölte a másikat,aki megsértödött és anélkül,hogy szólt volna bármit is,beleírta a homokba:
"Ma a legjobb barátom lekevert egyet!"
Mentek tovább a sivatagban,egy óázishoz értek,ahol elhatározták,hogy megfürödnek.Az a barát aki kapott egy pofont fuldokolni kezdett, de a másik kinentette.
Magához térvén a kőbe véste:
"Ma a legjobb barátom megmentette az életemet!"
Az a barát,aki lekevert egyet,majd megmentette a másikat,megkérdezte:
-Mikor megütöttelek homokba írtad,most kőbe vésted,miért?
-Mikor valaki megbánt,csak homokba szabad írnunk,,hogy a megbocsátás szele,eltörölje a szavakat.De ha valaki jót tesz veled,véssük kőbe,hogy senki se törölhesse el a szavakat.
TANULD MEG A SÉRELMEIDET HOMOKBA ÍRNI,A JO SZERENCSÉDET PEDIG KŐBE VÉSNI!
Azt mondják egy különleges emberrel találkozni akit tisztelsz, egy pillanat műve.Megszeretni egy nap elég, de az illető elfelejtéséhez már lehet, hogy kevés egy élet.
Ha valakinek van bátorsága ahhoz,hogy adjon,az képes arra,hogy el is fogadjon.
Gyerek az anyjához: - Anya, apa miért kopasz? - Mert sokat gondolkodik. - És neked miért hosszú a hajad? - Na, menjél szépen játszani!
Pasik gondolkodása egy lányról többféle verzióban:

1) Itt ez a csaj, elérhető közelségben, bár nem a legjobb nő, végül is szimpi és tetszem neki, na jó, akkor összejövök vele.
2) Itt ez a csaj, tetszik nekem, aranyos, helyes, vidám és sok közös van bennünk. Bár ritkán találkozunk, de mindig jó vele lenni. Szerintem nagyon jó fej. Talán össze kéne jönnünk.
3) Itt ez a csaj. Du*nám. Marha jól néz ki. Remélem nincs barátja, bár az sem baj. :P
4) Itt ez a csaj, Mióta megismertem, nekem nagyon tetszik. Vannak fura dolgai, egyszerűen nem tudok kiigazodni rajta. Jól is néz ki, nagyon életvidám, de intelligens is. Szerintem neki is nagyon bejövök. Hát nem tudom, mi legyen. Nagyon ritkán látom, de akkor mindig elfog egy érzés, amit nem tudok elfojtani. Egész nap arra gondolok, hogy jó vele lenni... Most összejöjjek vele vagy ne? Nem is tudom, belefér-e az életembe egy komoly kapcsolat. Ő viszont nem érdemes arra, hogy kihasználjam...
Valakit, valamit szeretni kell.
Nyíló virágot, kék eget.
Minden koldusnál százszor koldusabb,
Ki senkit, semmit nem szeret
"Drága Egyetlenem!
Kedves Édes Szerelmem!
Még mindig szeretlek, pedig már sok idő telt el a búcsúnk óta,
DE még mindig előttem lebeg az utolsó óra.
Az utolsó pillantás, amit rám vetettél,
Gyönyörű két szemed, mivel egyszer utoljára szemembe néztél.
Régen pillantásodban a szerelmünk ragyogott,
Ám dühöddel elpusztítottad, s szilánkokra hullott.
El akartam mondani neked, hogy amit tettem az nem ez én döntésem,
De te nem hagytad, hogy megmagyarázzam, hogy miért kellett ezt tennem.
Megfordultál, s távolodni kezdtél, nem fordultál vissza,
Pedig akkor talán mindent elmondtam volna,
Azt hogy mennyire nagyon szeretlek,
Ám te eltűntél s én sehol sem lellek.
Bár a helyedet más tölti be már,
Szívem egyre csak Téged vár.
Azt hittem az átsírt éjjeleknek vége,
S hogy szívem elfelejt Téged végre.
De hallottam újra hangodat, láttalak s feléledt a múlt,
Hiába küzdöttem ellene az emléked lelkem mélyén minden feldúlt.
Mondd! Miért nem értik meg hogy nélküled élni nem akarok?
Hisz ha nem vagy velem fáj a levegővétel, szinte kettészakadok.
Élnem kell, ezt súgja egyfolytában az agyam,
De a szívem érted ég, s én csak úgy megemésztődni hagyjam?
Nem akarok már nélküled élni, nélküled nem létezek,
Nem megy már semmi, minden fáj, nélküled nem élhetek.
Mikor megyek az utcán lehajtott fejjel, kísér a halál,
Hiszen szemem hiába keres téged, sehol sem talál.
Nélküled nem nyugszom, szüntelen álmatlanság él bennem,
Félek, rettegek attól hogy egy rossz emlékké kell lennem.
Felemésztenek és gyilkolnak az utolsó elhangzott szavak,
Fájdalmamra csak ölelésed nyújtana vigaszt.
Bár elmondhatnám, hogy szakít szét ez az érzés,
De megfagynak a szavak, s kínná lesz a légzés.
Szánom magam, hisz akit mindennél jobban imádtam,
Annak ellenére, hogy megbántott, s eldobott feledni mégsem tudtam.
Ó Istenem! Hányszor mondták, hogy felejtselek el Téged,
Hányszor mondták, értsem meg már sosem leszek többé véled.
Istenem! Mikor kimondtad azt a szót, hogy "VÉGE",
Mintha minden álmom, s vele életem is véget érne.
Magamba nézek, s látom az elvérzett áldozatot, s most már a halállal küzdök,
Most minden olyan üres, s most már csupán bátorságot gyűjtök.
Nincs szakadt rongy, ami a testemet óvja ha félek,
Csak a halál csókját érezném már végre, ennyi mit remélek.
Nincs ereje sebzett lelkemnek, hogy újra hazataláljon,
Széjjeltépi a kegyetlen fájdalom a messzi kietlen határon.
Haladnék én az élet útján, de térdre zuhanok, s annyira fáj,
Hogy minden egyes új nap megsebez, gyilkol engem, s a szívembe váj.
El akarok végre menni, de nem tudlak búcsú nélkül itt hagyni,
Hát ég veled! De tudd a síron túl sem foglak feledni!
Mindig Téged szerettelek, Hű voltam hozzád minden percben,
S ez most már végleg így marad a messzi végtelenben.
Búcsúzok, talán így jobb, hisz nem gondoltam hogy gyenge is tudok lenni,
Hogy nélküled ugyanúgy már soha többé nem tudok nevetni.
Zárom soraimat, megpróbálom játszani, hogy erős vagyok még mindig,
A csodás emlékedet elviszem magammal egyenesen a sírig..."
Apu mindig azt mondja: Amelyik fiúnak nem tetszel, az b*zi :)